Állatos viccek
A farkas éppen fürdik, amikor benyit hozzá a nyuszika. Odalép a kádhoz, belemerít egy kiskanalat és közben énekel:
-Subidubi kiskanál, subidubi kiskanál!
A farkas nem tudja mire vélni a dolgot. Épp fürödne tovább, mikor megint benyit a nyuszika, odalép a kádhoz, belemerít egy kiskanalat és énekel:
-Subidubi kiskanál, subidubi kiskanál!
A farkas úgy dönt nem hagyja annyiban a dolgot. Mikor következőleg nyílik az ajtó és belép rajta a nyuszika a farkas megszólal:
-Nyuszika! Te miért nyitsz be mikor én fürdök, miért van nálad kiskanál és miért énekelsz?
Mire a nyuszika:
-Subidubi kiskanál, subidubi ég a ház!
-Subidubi kiskanál, subidubi kiskanál!
A farkas nem tudja mire vélni a dolgot. Épp fürödne tovább, mikor megint benyit a nyuszika, odalép a kádhoz, belemerít egy kiskanalat és énekel:
-Subidubi kiskanál, subidubi kiskanál!
A farkas úgy dönt nem hagyja annyiban a dolgot. Mikor következőleg nyílik az ajtó és belép rajta a nyuszika a farkas megszólal:
-Nyuszika! Te miért nyitsz be mikor én fürdök, miért van nálad kiskanál és miért énekelsz?
Mire a nyuszika:
-Subidubi kiskanál, subidubi ég a ház!
Vicc beküldve: 2008.05.20. |
|
Minősítsd a viccet!
Köszönjük a minősítést.
|
Az erdő közepén egy vadász egyszer csak egy hatalmas, félelmetes medvével találja magát szemben. Félelemtől remegő kézzel megkísérli lelőni a fenevadat, de nem jár sikerrel. Erre sarkon fordul és nekilódul: olyan gyorsan fut, ahogy csak bír. Végül azonban egy igen meredek szakadék szélén találja magát. Ekkor térdre hullik, égnek emeli széttárt karjait, és eképp fohászkodik:
- Istenem! Kérlek tedd ezt a medvét kereszténnyé!
Ekkor a fellegekben villámlás kerekedik, és a medve megtorpan, csupán néhány méternyire a vadásztól. Egy pillanatig tétován álldogál ott, aztán égnek emeli tekintetét és imigyen szól:
- Köszönöm Istenem! Köszönöm az ételt, amit ma elém tettél.
- Istenem! Kérlek tedd ezt a medvét kereszténnyé!
Ekkor a fellegekben villámlás kerekedik, és a medve megtorpan, csupán néhány méternyire a vadásztól. Egy pillanatig tétován álldogál ott, aztán égnek emeli tekintetét és imigyen szól:
- Köszönöm Istenem! Köszönöm az ételt, amit ma elém tettél.
Vicc beküldve: 2008.03.11. |
|
Minősítsd a viccet!
Köszönjük a minősítést.
|