A nyuszi egy kicsit felöntött a garatra, s éjfélkor ballag hazafele.
Az erdő közepén elnyomja az álom, s ott azonmód elalszik.
Arra jár éppen a farkas, észreveszi a könnyű zsákmányt, már rá akarja vetni magát, amikor a fák közül előugrik egy másik farkas is.
A két vadállat egymásnak esik, végül mindketten ott maradnak a földön elnyúlva.
Reggel a nyuszi felébred, látja ám maga mellett a két döglött farkast.
Megcsóválja a fejét, s így szól magában:
- Nem szabad nekem innom! Ha részeg vagyok, mindjárt agresszív leszek és garázdálkodom.

Nagy hepaj van az erdei kocsmában. A róka alaposan beszeszel, és kötekedni kezd a nyuszikával, mivel az azt merte mondani, hogy az egész erdőben ő a legerősebb.
- Gyere ki ha mersz! - áll fel a nyuszika.
Kimennek verekedni, ám pár perc múlva a róka megtépázva tántorog be az ajtón. Látván ezt a haverja a farkas, ő is kimegy. Nem telik bele sok idő, ő is félájultan esik be az ajtón. A medve felkapja a vizet, és ő is kirohan, de kis idő múlva ugyancsak zsák módjára dől be az ajtón. Az ajtórésen megjelenik az oroszlán feje:
- Na, kételkedik még valaki a nyuszika szavában?