Városi sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a megálló.
- Hát, ha itt át vág a réten kb. 30 perc, de ha a bika kint van, akkor csak 15. - mondja a székely.

Székely nő a férjének:
- Miért nem mondod azt nekem sose hogy szeretsz?
Székely dörmögve:
- Asszony, egyszer mondtam, ha változás van majd szolok.

A székely fiatalember hazafelé hajt a legelőről és már messziről látja, hogy a kertkapu kifordítva, a ház ajtaja összetörve és furcsán nagy a csend. Beljebb lépve az anyját pillantja meg a konyhában vérbe fagyva. Még beljebb ér, ott a nővére fekszik ugyancsak holtan, de látszik, hogy ő is szörnyen végezte. Ekkor a tisztaszoba felől nyöszörgést hall. Odaérve az apját találja szörnyű tépett seb van a mellkasán, az egyik lába szétmarcangolva, a szája a füléig felhasítva. Döbbenten kérdezi a fiú:
- Mi történt apám?
- Á, fiam ne is kérdezd! Berontott a házba egy óriási medve, elkapta anyádat és a nővéredet, amikor én megpróbáltam a segítségükre lenni, nekem esett és engem is majdnem megölt. Nézz rám, egyetlen csapással felhasította számat a
fülemig.
- És fáj? - kérdi a fiú.
- Csak ha nevetek.