Jean, maga tökéletes inas.
Már harminc éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha, egy cseppet sem löttyintett ki.
Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?
- Ó uram, nagyon egyszerűen.
A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek,
óvatosan visszaköpöm.

- Jean, hozza ide a mozsarat!
- Minek, uram?
- Törni akarom a fejem.

- Mi ez a nevetés, Jean?
- Derül az ég, uram.

- Jean, legyen szíves, döntse meg egy kicsit az asztalt!
- Miért, uram?
- Dőlt betűvel szeretnék írni.

-Jean ma vendégek jönnek hozzánk vágjunk hozzályuk jó képet.
-Igen is a falon lévő Munkácsy jó lesz?