Egy fiatal ejtőernyős az első próbaugrásnál kétségbeesetten rángatja a különböző madzagokat.
Hiába, az ejtőernyő nem nyílik ki.
Zuhan, zuhan, egyszer csak - úgy 3000 méternél - találkozik egy emberrel.
- Uram, nem ért véletlenül ehhez a vacakhoz?
- Sajnos nem. - feleli a másik
- Én csak a gáztűzhelyt próbáltam begyújtani.

Az új tanítónő elé jóképű legényt küldenek a vasútállomásra. Felrakja a legény a csomagokat a szekérre, a csinos tanítónőt maga mellé ülteti a bakra. A falu szélén a legelőn egy bika éppen közösül a tehénnel. A városi tanítónőt ugyancsak lenyűgözi a látvány, s azt kérdezi a legénytől:
- Honnan tudja a bika, hogy... izé... szóval, hogy mikor alkalmas a pillanat?
- Elárulja azt a nőstény illata.
Hajtanak tovább, most egy csődört és egy kancát látnak hasonló helyzetben.
- És a csődör honnan tudja? - kérdi a kíváncsi nő.
- Neki is a nőstény illata árulja el. Ahogy a birkáknak vagy a kutyáknak is.
Megérkeznek a szálláshoz:
- Köszönöm a fuvart! - mondja a tanítónő. - És látogass majd meg egyszer, ha már elmúlt a náthád!

A férj búskomoran ül otthon:
-Meg akarok halni!
-Én is-ül mellé a felesége.
-Na,akkor én már nem.