Sztorik
Lehet, hogy az idősebb, vagy szemérmesebb olvasók most majd felhördülnek, de ezt muszáj megosztanom mindenkivel.
Van egy haverom - jó na: sok van, de ez az egyik legrégebbi gyerekkori országos cimborám - Janika. Ez még pár éve történt, amikor épp hogy ébredezni kezdtek a cerkák az alsógatyák jótékony ölelésében. Janikán már akkor látszott, hogy nagy kanegér lesz belőle: máson sem járt az esze, csak a szexen. Egyszer a szülei elutaztak valahová, vesztükre. A vonalas telefon ott volt bizony és Janika elszánta magát a nagy lépésre: felhív egy szexvonalat. Igen ám, de akkor jött a nagy pofára esés: végiglapozott minden újságot, amit csak talált otthon, de sehol egy hirdetés. Amikor átmentem hozzájuk, már baromira ideges volt. Végül a helyi újságban találtunk valami igénytelen hirdetést, amelynek ennyi volt a szövege: Szexnagyi vár! Mivel jobbat nem tudtunk - akkoriban még nem volt otthon net Janiéknál - hát jobb ma egy veréb, mintha holnap túzok, bepötyögtette a számot, és kihangosította. Hát ami ezután jött! Befostunk-hugyoztunk a röhögéstől. Remegős öregasszony hang:
- Mit szeretnél lelkecském? - mondta.
Nagyon gáz volt! Janikának szerintem minimum 5 évre elment a kedve a szextől! Végül benyögte a telefonba a maminak, hogy mesélje el hogyan csinálta annó a férjével. Én már rohantam ki a budira, azt hittem összefosom magam. Ahogy megyek el a nyárikonyha mellett, ahol Janika nagymamája szokott főzni, résnyire nyitva az ajtó és hallom ám:
- Hát bizony az én Jánosomé akkora volt, mint a kocsirúd!
Nem mertem megmondani Janikának, hogy a mama volt a szexnagyi.

- Mit csinálnak a leprás kommandósok?
- Szétszóródnak.