Az öreg, erősen nagyothalló, dúsgazdag vénkisasszony egy felkapott
üdülőhelyre utazik a szobalányával.
Mindennap, későn érkezik haza, s a lánynak ébren kell megvárnia őt, amiért napról napra dühösebb.
Egy alkalommal aztán a vénkisasszony még csak nem is, mint szokott,
éjféltájban ér haza, hanem hajnali fél háromkor.
A szobalányban forr a méreg.
- Te rohadt vén satrafa, mostanáig a kaszinóban evett a fene?
- sziszegi, miközben lesegíti úrnője kabátját.
- Nem kicsikém. Ma a városban voltam hallókészüléket venni.

Egy 75 év körüli bácsika és csinos, nagyon fiatal felesége elég nagy feltűnést keltenek, mikor megjelennek egy szállóban, mint fiatal házasok. Másnap reggel, a nászéjszaka után az öregúr hatalmas mosollyal kerül elő a szobájukból, reggelire egy óriási adag ételt rendel, viccelődik, szóval láthatóan nagyon jó állapotban van. A fiatal feleség tisztára elgyötörve, alig-alig létezve ül a férje mellett. Mikor az öregember kimenti magát, és felmegy a szobájukba, a pincér odamegy a nőhöz és megkérdezi:
- Hölgyem, csak nincs valami gond? Segíthetek valamit?
- Az a fickó engem teljesen átvert. Egész idáig mondogatta, hogy ötven évet spórolt. Én hülye meg mindvégig azt hittem, hogy a pénzéről beszél.