A székely kaszál a mezőn. Látja ám, hogy futva érkezik a falu felől a fia. A gyerek messziről kiabálja:
- Édesapám, jöjjék rögvest haza, mert nagy baj van!
- Osztán mi a baj, fiam?
- A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy befeküdtek édesanyámmal a dunyha alá.
A székely kezében megáll a kasza, megvakarja a fejét, és elgondolkodva mormogja:
- De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj.

Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik, hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
- Bátyám, ha már így alakult, vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat!
Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház. Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik. Jó tíz perc elteltével megszólal ez öreg :
- Fiam, szarnom kell!
- Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét, üres szoba. Bemegy a következőbe, szintén. Már kezdi feladni, ám a harmadikba fény van, asztal, rajta egy váza -gondol egyet beleszarik a vázába. Visszamegy.
- Na mi volt fiam?
- Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva. Bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva, aztán jöttél te, beleszartál a vázába és most várjuk, hogy mi lesz!