Szerelem csak egyféle van, de utánzata sokféle.

Egy fiatal skót lány és egy fiú ülnek egymás mellet egy alacsony kőfalon és gyönyörködnek a tájban. Egy darabig így ülnek hangtalanul egymás mellet. Egyszer csak a lány felnéz a fiúra:
- Egy penny a gondolatodért, Angus.
- Jól van, arra gondoltam, hogy ideje lenne, hogy megcsókoljuk egymást.
A lány elpirult, oda hajolt a fiúhoz és megcsókolta az arcát. Aztán visszafordult és mindketten tovább gyönyörködtek a tájban. Néhány perc eltelte után a lány újra megszólalt:
- Egy újabb penny a gondolatodért, Angus.
- OK, hát arra gondoltam, hogy ideje lenne, hogy megöleljük egymást.
A lány elpirult, oda hajolt a fiúhoz és néhány másodpercig átölelte. Ezután mindketten visszafordultak és tovább gyönyörködtek a tájban. Kis idö után a lány újra megszólalt:
- Egy újabb penny a gondolatodért, Angus.
- Hát, arra gondoltam, hogy itt lenne az idő, hogy rá tegyem a kezem a combodra.
A lány elpirult, megfogta a fiu kezét és rátette a combjára. Majd tovább gyönyörködtek a tájban, mielőtt a lány megint a fiúhoz fordult:
- Egy újabb penny a gondolatodért, Angus.
A fiúnak felragyogott az arca, lesütötte a szemét, a szemöldöke kissé megrezzent:
- Hát ha hallani akarod, ezúttal egy kissé komolyabb gondolatom támadt.
- Valóban, - suttogta gyöngéden és reményekkel tele a lány, közelebb simulva a fiúhoz.
- Igen, - dadogta a fiú.
A lány szégyenkezve elfordult, érezte hogy elpirul, várakozóan megnyílt az ajka, mire a fiú:
- Arra gondoltam, hogy vajon mikor adod meg a három pennymet?