Not Found

A nyolcvanas évek közepén egy korszakalkotó műtétre kerül sor. Egy néger férfi baleset során elvesztett jobb középső ujja helyére egy fehér embertől származó ujjat varrnak fel. Egy idős sebész érdeklődéssel követi a műtéttel kapcsolatos cikkeket és interjúkat. Egy napon a buszon utazva felfigyel egy fogódzkodó fekete kézre fehér középső ujjal. Izgatottan szólítja meg a kéz tulajdonosát:
- Uram, nem is tudja mennyire örulök, hogy talákozhatom önnel. Szóval ön az a híres páciens. Mondjon valamit magáról! Hogy van? Hogy érzi magát így néhány évvel a műtét után? A kérdezett férfi morcosan reagál:
- Nézze, én egy egyszerű kéményseprő vagyok, épp a barátnőmtől jövök, és nem tudom, hogy maga mi a szart akar tőlem.

Egy öreg, fáradtnak látszó kutya sétált be az udvaromba. Jól táplált volt, és a nyakörvéről is látszott, hogy van gazdája. Bejött velem a házba, és elaludt a nappali sarkában. Egy órával később odament az ajtóhoz, én meg kiengedtem. Másnap újra megjelent, és megint aludt egy órát a sarokban. Ez így ment több héten át. Kíváncsiságból tűztem egy cédulát a nyakörvére:
"Az Ön kutyája minden délután a házamban szundikál".

Másnap a nyakörvre tűzve megérkezett a válasz:
"Tíz gyerekünk van, azért nem tud a kutya otthon nyugodtan aludni. Holnap én is eljöhetek vele?"