Egy koldus bekopog a skóthoz, és kér tőle egy pohár vizet. A skót erre egy csésze tejet visz ki a koldusnak, aki nagyon hálás miatta.
- Ugyan ne hálálkodjon! - legyint a gazda - Ebbe a tejbe pár napja belefulladt egy patkány.
A koldus ettől úgy megremeg, hogy kiejti a kezéből a csészét, ami a kövön apró darabokra törik.
- Na tessék - méltatlankodik a skót - nem elég, hogy tejet adok neki, még a nagymama bilijét is összetöri.

Egy városi megy át a falun az autójával egyszer csak látja a felírást a parasztház falán. Eladó.
Bemegy és mondja a gazdának, hogy megveszi, és ahogy körbetekint lát mindenféle állatot, disznót, tyúkot, borjút, kecskéket és még három méhkast is, erre szól a városi, ha megveszem a gazdaságot nekem azok a méhkasok nem kellenek.
- Nem? - szól a paraszt - pedig ezek idomított méhek, nem csipnek csak a mézet hordják ide, de ha akarja kipróbálhatjuk, vetkőzzön le meztelenre kikötöm magát a diófához, kiengedem a méheket és ha egy is megcsípi megkapod a gazdaságot ingyen.
A városi beleegyezik és hagyja magát kikötni a diófához. A paraszt tovább csinálja a dolgát és egy óra múlva odamegy a városihoz látja hogy szegénynek a feje balra lóg, sápadt, gyötört az arca, és kérdi tőle no csíptek a méhek? Erre rekedt hangon szól a városi: a méhek nem csíptek, de a borjú már nyolcszor volt szopni.