Béla haverom nagyon bukott a szőke nőkre. Volt egy csaj, aki meg teljesen érthetetlen okokból Bélára bukot. Merthogy szegény Béla eléggé nyüzüge volt, viszont a csaj akinek tetszett, a Gizi, elég hatalmas volt.

Valahogy megneszelte szegény csaj, hogy Béla a szőke pipikre bukik. A lökött tyúk fogta magát, és befestette a haját szőkére. Volt aztán egy buli. Béla kinézett magának egy kis szőkét. Később a bokrok mellet álva beszélgettünk. Mondta, hogy hú, de megrakná azt a szőke csajt. Mögöttünk megzörrent a bokor, de nem láttunk semmi gyanúsat. Béla félrevonult brunyálni. Egyszer csak nagy ordítást hallunk, Béla rohan be, az egymázsás Gizi meg rohan utána, és azt kiabálja, hogy állj meg szívi, te montad hogy kell neked a szőke csaj, akkor most má ne rohanjál el! Azt hitte hogy róla beszéltünk. Béla valószínűleg gyorsasági rekordot döntött, hazáig meg se állt. Azóta csak barna hajú csajokkal láttam...

- Mondja, kalauz úr, miért álltunk meg már megint? Ez egy gyorsvonat!
- Hát azért, kedves uram, mert egy tehén fekszik a síneken.
- Hallja-e, igen sok tehén lehet errefelé! Egy óra alatt már negyedszer állunk meg.
- Csak egy tehén van. De hát mit csináljunk, kedves uram, ha mindig utolérjük?