A székely papa unokája hazatér a kirándulásból és ajándékba ad az öregnek egy dobozos sört. Az öreg megköszöni, majd előkapja bicskáját és kanyarint egy lyukat a doboz tetejére.
Az unokája felkiált:
- Papa, azt nem úgy kell felbontani. Ott van a tetején az a kis pöcök, azt kell meghúzni és akkor kinyílik.
- Nem úgy van az fiam, - mondja az öreg - az azoknak van, akiknek nincs bicskájuk.

Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik, hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
- Bátyám, ha már így alakult, vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat!
Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház. Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik. Jó tíz perc elteltével megszólal ez öreg :
- Fiam, szarnom kell!
- Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét, üres szoba. Bemegy a következőbe, szintén. Már kezdi feladni, ám a harmadikba fény van, asztal, rajta egy váza -gondol egyet beleszarik a vázába. Visszamegy.
- Na mi volt fiam?
- Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva. Bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva, aztán jöttél te, beleszartál a vázába és most várjuk, hogy mi lesz!