Az öreg parasztbácsi bemegy a városba bikát venni. Sikerül is venni egy szép példányt, és még marad is pénze. Örömében elhatározza, hogy meglátogatja a kuplerájt. Nem meri az utcán hagyni a bikát, hát beviszi magával. Amikor elmegy, a madám megkérdezi:
- Na, milyen volt az öreg?
- Az nem nagy szám, de a vikingsisakos haverja, az aztán döfi!

Nekem elég gyatra az emlékezetem, csak visszafelé működik.

Éreztem, hogy kezd nedvesedni a lábam között. Határozottan és megállíthatatlanul közeledett felém. Amikor kinyújtotta felém a kezét, már biztosan tudtam, hogy mit akar. Átkarolt és az ölébe húzott.
- Ne félj, nem lesz semmi baj - duruzsolta a fülembe.
Gyöngéden a hátamra fektetett és elkezdte lefejteni rólam a ruhát. Ott feküdtem hanyatt, deréktól lefele már ruhátlanul. Megborzongtam az érintésétől és tudtam, fantasztikus lesz! Új pelenkát kapok!

- Tudod mi kell a babázáshoz?
- ???
- Bab meg víz.

Új kefe jól kefél.