Egy katona lakik az erdő közepén. Megy hozzá anyukája. Kopog.
- Ki az?
- Anyád.
- Tied!

Hogy hívják a kínai koldust? - Nin Csen Lé.

Annyit érsz nekem, mint talicskában a fékolaj.

Most lássuk, hogy milyen, ha egy nyolcadikos tanuló a Shakespeare drámából lehagy a dogánál egy ékezetet.
- Shakespeare szerint ez olyan, mint a szarnyalás.

Nászéjszaka
Fiatal pár nászéjszakáját tölti, de az ifjú férj nem igazán aktivizálja magát, konkrétan befordul és buzgó horkolásba kezd. Az asszonyka tipródik, hogy mivel vívhatná ki férje figyelmét és gondoskodását, hisz' neki egyáltalán nem az alváson jár az esze. Így szól:
- Te, Józsi! Nagyon fázom!
- Akkor takarózz be! - hangzik a cseppet sem "kielégítő" válasz és a férj alszik tovább.
A nő nem bírja tovább öt percnél, újra próbálkozik:
Te, Józsi! Én még mindig fázom! Gyere feküdj rám!
Józsi kelletlenül bár, de megteszi, amit felesége kér, de hortyog tovább.
Az asszony kisvártatva újra megszólal:
- Te Józsi! A lábam között van egy lyuk ...
- Na látod?! Ott megy be a hideg ...!