A lustaság netovábbja, hogy nem csinál semmit.

Egyszer régen, a szentendrei HÉV-en, amikor a reggeli nyomuláskor rengetegen az első kocsiba akartak bepréselődni, mondta be a vezető: - Tájékoztatom tisztelt utasaimat, hogy a szerelvény negyedik, ötödik, sőőőt hatodik kocsija is a Batthyány-térig közlekedik.

Eljött szülétesnapod, midőn a legjobb pi-
rosbor mellett köszöntünk, és a boroskan-
nát két kézre fogva hangos rivalgással
kívánjuk néked a legjobb jót, hogy így
élvezd az élet boldog óráit, mert a kis fa-
kadó rózsa is csak egyszer virítja te tava-
szod is elhervad egyszer, és a régi jó ba-
rátok szeretete akkor is övez, midőn az ivá-
szások boldog emléke a múlté lesz.


(Kedves olvasó, a születésnapi első pohár bor után, kérem, olvassa el a fenti vers minden második sorát!)

Bokros Lajos félre nem érthető szándékkal kergeti az anyját az asztal körül.
- De Lajos, mit akarsz?
- Ezt nem én akarom anyám, hanem egy ország népe.

- Mit hallasz, ha egy gyrost a füledhez tartasz?
- ???
- Semmit. A bárányok hallgatnak.