Jancsika és Juliska mennek az erdőben és kétfelé ágazik az út.
Jancsika balra, Juliska jobbra megy.
Juliska a tóhoz ért, Jancsika meg a villanyszereléshez.

A fiatal falusi tanító reggel mérgesen megy be az osztályba. Megkérdi a leghátsó padban ülő Mórickát:
- Nem tudod véletlenül, ki szüretelte le éjjel a meggyfámat?
- Elnézést tanító úr, nem hallom a kérdést.
- Na, akkor cseréljünk helyet! Most kérdezz te valamit, mindjárt kiderül, lehet-e hallani innen.
- Tanító úr kérem, nem tudja, ki fogdosta tegnap éjjel a kapunk előtt a nővéremet? - kérdezi Móricka a katedráról a leghátsó padnál álló tanítót.
- Hát Móricka, innen tényleg semmit nem lehet hallani.

Akkor kezdesz öregedni, amikor nem érdekel, hova megy a párod, hacsak nem kell vele menned.

- Én vagyok az első férfi, akivel lefeküdtél?
- Hát, ezen még nem gondolkoztam, de most, hogy mondod...tényleg, ismerősnek tűnsz...

Ha valaki hatvan éves koráig nem tanulja meg a víz ízét becsülni, sötétben olvasni, és lankadt farokkal kefélni, annak nehéz nyugdíjas kora lesz...