Székely fiú hazaérkezik Budapestről, visz az apjának egy dobozos sört.
Apja elveszi a sört, előkapja a bicskáját, és kezdi bontani a dobozt, mire a fiú rászól:
- De idösapám! Itt ez a kallantyú.
Arra való, hogy az ember meghúzza, és ki van nyitva a doboz.
- Na, igen! Annak, akinek nincsen bicskája!

Két székely találkozik:
- Szervusz barát!
- Semmi barát!
- Aztán miért?
- Mert megházasodtam!
- Az már jó!
- Semmi jó!
- Aztán miért?
- Mert öreglányt vettem el!
- Az már baj.
- Semmi baj!
- Aztán miért?
- Mert házat is vettem!
- Az már jó!
- Semmi jó!
- Aztán miért?
- Mert a ház leégett!
- Az már baj!
- Semmi baj!
- Aztán miért?
- Mert az anyósom is benne égett!

Székely hatalmasan verekszik a komájával, mire odamegy a rendőr.
- Na, János, hogy kezdődött a verekedés?
- Hát, a verekedés úgy kezdődött, hogy a koma visszaütött.

A vonaton székelyek utaznak. A fülkébe belép egy fiatalember.
- Atyafiak, van itt hely?
- Van bizony!
A jövevény körülnéz:
- Hol?
- Rajta ülünk.

A székely este kimegy az udvarra. Egy kis idő, múltan belép az ajtón, a nadrágszára vizes. Mire az asszony:
- Esik?
- Nem, fúj.