Egy székely fiatalember el szeretne menni a bálba, de nincsen ünneplős cipője.
Elhatározza, hogy kifényesíti a gumicsizmáját és abban megy majd el táncolni.
Így is tesz.
Aznap este a bálban először Annát kéri fel táncolni.
Tánc közben lenéz, és azt mondja:
- Anna, rajtad kék bugyi van.
- Hát ezt honnan tudod?
- Tudom.
Másodszorra Natasát kéri fel táncolni.
Tánc közben ismét lenéz és azt mondja:
- Natasa, rajtad fehér bugyi van.
- Ezt meg honnan tudod?
- Tudom.
Harmadszorra Nórát kéri fel táncolni.
Tánc közben megint lenéz, majd ijedten felkapja a fejét:
- Nóra, van rajtad bugyi?
- Nincs. - válaszolja.
- Huh, már azt hittem, hogy a csizmám repedt szét.

A kommunizmus idején megkérdeznek egy székely tatát:
- Hogy érzi magát ebben a rendszerben?
- Jól.
- Kifejtené ezt bővebben?
- Nem jól.

Kérdi a csizmadia az inastól:
- Fiam, mije van minden székelynek?
- Egy pár csizmája minden székelynek van.
- És mije nincsen minden székelynek?
- Két pár csizmája!

Székely bácsi a bíróságon:
- Hát az úgy történt tisztelt bíróság, hogy én ettem a banánomat a kis bicskámmal, oszt eldobtam a héját. Pont arra jött a Józsi, és elcsúszott a banánhéjon, és pont beleesett a bicskámba, meg még hatszor.