Not Found

Annyit ér, mint golyó ellen az integetés.

- Tudják, egy nagyon szegény faluban voltam plébános. Amikor meghalt a harangozónk, új nem jött a helyébe, és nekem kellett minden nap harangozni. Egy idő után meguntam, és betanítottam egy majmot, és az teljesen jól elvégezte a munkát. Egyszer aztán meghalt a kántor is, és a majom annak a munkáját is megtanulta. Sőt, képzeljétek, egyszer elaludtam az istentiszteletet, és azt is megtartotta helyettem.
- Nahát, tisztelendő úr - hitetlenkedtek a falubeliek -, ez aztán a különleges történet. Aztán, hol van most a maga csodálatos majma?
- Hát idővel a fejemre nőtt, most ő a mi nagytiszteletű püspök urunk.

Vigyázz, mert megakad a torkodon a szád...

Az utolsó tanítási napon a gyerekek ajándékot visznek a tanító néninek. A virágboltos fia egy csokrot hoz, a cukrász kislánya egy tortát, majd az italboltos kisfia egy nagy dobozt, szépen csomagolva. A tanító megemeli, és látja, hogy valami szivárog belőle. Viccesen megkóstol egy cseppet, és megkérdi:
- Bor?
- Nem - feleli a fiú.
Újabb cseppet kóstol a tanító.
- Pezsgő?
- Nem.
- Szabad a gazda! - mondja a tanító. - Feladom. Mi ez?
- Kiskutya.