Kovács Józsi jön haza Amerikából és meséli a haverjainak:
- Képzeljétek fiúk, minden nagyon jó volt, de ami a legjobban tetszett az a vonatállomáson az automata volt.
- Hát miért? - kérdezik a haverok.
- Hát azért, mert amikor bedobtam 50 centet, akkor megmondta nekem hogy:
- Kovács József, az ön vonata 14:30-kor indul a kettes peronról.
- Hát ezt nem hiszem el, hogy mondhatja meg nekem magyarul, hogy honnan és mikor indul a vonatom. Bedobtam még egyszer. Erre az automata:
- Kovács József, az ön vonata 14:30-kor indul a kettes peronról. - Ilyen nincs, gondoltam majd én megviccelem. Bementem a mosdóba, levettem az egyik indiánról a tollait meg a hacukáját, és feltettem magamra. Kimentem és megint bedobtam az 50 centet, erre az automata: - Kovács, Kovács, de hülye vagy, itt tollászkodsz, a vonatod meg elment!

Na, hogy megy a lányodnak az autóvezetés?
- Mint a villám!
- Olyan gyorsan?
- Á! Hol egy fába, hol egy oszlopba csapódik.

- Halló, Doktor úr? A kisunokám lenyelte a tollamat.
- 5 perc múlva ott leszek. - mondja a doki.
- És addig mivel írjak, ceruzával?

Van élet az orángután?

Ijckfkfiigi