Nagyon régen, amikor még létezett az NDK, életemben először repültem. Barátnőkkel utaztunk Drezdába, német géppel. A repülőtéren kiszúrtuk magunknak az egyik légikísérő férfit, német egyenruhában, aki ott sürgött-forgott, és nagyon jóképű volt. Nyíltan magyarul ecseteltük, hogy mit szeretnénk vele csinálni, úgy, hogy hallhatta. A leghangosabb persze én voltam, szépen mosolyogtam rá, ő szépen visszamosolygott. Amikor elhelyezkedtünk a gépben, bekötöm magam, a pasi megáll mellettem és kedvesen, a legtisztább magyarsággal megkérdezi:
- Kisasszony segíthetek valamiben?

Két rendőr razziázik az utcán. Így szól az egyik:
- Ha most hazamegyek, letépem az asszony bugyiját!
Mire a másik:
- Mi az, már ennyire hiányzik?
- Nem, csak annyira szorít.

-----Mi az buzi és nem Sp és Justin biber? -----Hmmm. Na kI ! _---- Hát Tudod ki te!

Szörnyűlködnek egy kolléga körül a munkahelyen, aki mutogatja eltört kezét, és felvág azzal, hogy két hét alatt teljesen rendbe jött. De az egyik lehurrogja:
- Ez semmi! Nekem itt a tenyeremen volt egy tizenkét centis vágás egy félórája.
Senki nem hisz neki. Erre ő mutatja:
- No, ha nem hiszitek, szagoljátok!