A székely fiú román lányt vesz feleségül. A nászéjszaka előtt édesapja ellátja jó tanácsokkal:
- No, fiam, hát szépen kapd a karodba azt a leányt, hogy lássa, a magyar erős!
- Úgy lesz, Édesapám!
- Aztán keményen rakd le az ágyra, hogy lássa, a magyar határozott is!
- Meglesz, Édesapám!
- Utána vetkőzz meztelenre, hogy lássa, a magyar szép is! A többit már tudod!
- Megteszem, Édesapám!
Másnap kérdi a székely a fiát:
- Hát mi történt?
- Minden úgy volt, Édesapám, ahogy elhatároztuk: fölkaptam, hogy lássa, a magyar erős; aztán ledobtam az ágyra, hogy tudja, a magyarral nem lehet kukoricázni; a ruháimat egy szempillantás alatt lerántottam, hogy lássa, szép is a magyar.
- Aztán?
- Aztán kivertem előtte a fa*omat!
- Miért csináltál ilyet, Édesfiam?
- Hogy lássa, a magyar független és autonóm!

A székely megy haza a fiával a vásárból. Az öreg megszomjazik, a kocsmába be. Telnek az órák, a fia már idegbolond. Nagy nehezen az öreg kivánszorog, a fia neki:
- Idesapám, maga olyan mint, a kutyafasza, könnyen megy be, de nehezen jön ki!
Az öreg megemeli a szemöldökét:
- Te meg gyerök, mint az anyád picsája, minél nagyobb vagy, annál kevesebb örömet találok benned.

Az öreg székely a fiával borozgat a kocsmában. Egyszer csak elfingja magát és iszonyú büdös lesz.
- Édesapám, maga fingott!
- Én nem. Biztos a kutya vót.
- De, hát nincs is benn a kutya!
- Majd bejön.