Ül az öreg székely a vonaton, vele szemben egy öltönyös menedzser típusú fiatalember.
Az öreg székely egyszer csak kidobja a taccsot, pont a fiatalember ruhájára.
- Fúj, maga mocskos igénytelen paraszt! - pattan fel a fiatalember, mire az öreg:
- Én? Hát nézzen már magára.

A székely fiatalember hazafelé hajt a legelőről és már messziről látja, hogy a kertkapu kifordítva, a ház ajtaja összetörve és furcsán nagy a csend. Beljebb lépve az anyját pillantja meg a konyhában vérbe fagyva. Még beljebb ér, ott a nővére fekszik ugyancsak holtan, de látszik, hogy ő is szörnyen végezte. Ekkor a tisztaszoba felől nyöszörgést hall. Odaérve az apját találja szörnyű tépett seb van a mellkasán, az egyik lába szétmarcangolva, a szája a füléig felhasítva. Döbbenten kérdezi a fiú:
- Mi történt apám?
- Á, fiam ne is kérdezd! Berontott a házba egy óriási medve, elkapta anyádat és a nővéredet, amikor én megpróbáltam a segítségükre lenni, nekem esett és engem is majdnem megölt. Nézz rám, egyetlen csapással felhasította számat a
fülemig.
- És fáj? - kérdi a fiú.
- Csak ha nevetek.

Baktat a székely a szekéren. Egy rendőr gyanakodva megállítja:
- Mit visz bátyám azokban a hordókban? Csak nem bort?
- Harmatlevet.
- Harmatlevet??? Na, hadd kóstolom csak meg! Pfúúúj! Ez borzalmas. Na, gyorsan mennyen el innen!
- Gyí Harmat!