Valamikor a szocializmus idején az egyik kolléga fel akarta hívni a DÉMÁSZ-t (áramszolgáltató) a hivatali telefonon, villanyszámla ügyben. Tárcsázott és amikor felvették a túloldalon, beleszólt a kagylóba:
- Halló, DÉMÁSZ elvtárs?

Derék főnököm egyszer megkért, hogy keressek neki valami spéci programot a neten, okosított verzióban. Be is ültem az irodájába a laptopommal, háttal az ajtónak, aztán elkezdtem túrni a webet, de csak nem találtam semmit.
Rám is sötétedett a téli délután, de nem kapcsoltam villanyt. Már a kevésbé megbízható oldalakra is ráfanyalodtam, mert sehol semmit nem találtam. Az egyik ilyen ócska link szépen el is dobott egy pornó oldalra. Betöltődött, feldobott vagy öt ablakot teli mindenféle szervekkel, meg akciókkal, majd ebbe szépen
bele is fagyott... Ekkor lépett be a főnök az irodába, mögötte egy Angliából érkezett kis küldöttséggel. Én meg ott ültem a sötétben és semmit nem tudtam csinálni hirtelen... Meg lehetett a véleményük a magyar munkamorálról. :-)

Az ötvenes évek elején egy kisváros órásboltja előtt hosszú sor kígyózik. Az arra haladó öregasszony megkérdi a hátul állók egyikét, mire várnak.
- Órákat hoztak a Szovjetunióból.
A néni izgatottan felkiált:
- Engedjetek előre! Én ezer közül is megismerem a mienket!